Iratkozz fel az új bejegyzések ingyenes értesítőjére!

Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2010. december 31., péntek

Cafeteria és bérpolitika

 A béren kívüli juttatások hol kisebb, hol nagyobb súllyal, de mindig jelen voltak a gazdaság szereplőinek üzletpolitikájában. Az egymást követő kormányok az éppen aktuális költségvetési kihívások függvényében elég gyakran változtattak az ilyen jellegű juttatások körén és adóterhein. A szakemberek számára évről évre feladatot jelent a változó szabályok nyomon követése. De talán ez a kisebbik probléma. Sokkal nagyobb gondot jelenthet a már bevezetett rendszerek újraszabályozása.

Nemcsak a politikában érvényes az, hogy amit egyszer odaadtunk az embereknek, azt sokkal nehezebb visszavenni, mint nem adni. A gazdálkodó szervezetek örömmel vetik rá magukat egy-egy kedvező lehetőségre. Ha lehetett hatezer forintért étkezési utalványt adómentesen adni a munkavállalóknak, akkor szívesen alkalmazták ezt, betudván sok esetben a béremelésbe. Amikor az állam jól megadóztatta, akkor a legtöbben szerettek volna ebből kihátrálni. A húzd meg, ereszd meg játéknak úgy tűnik soha nincs vége. Az összhangot, a logikát hiába is keresnénk, hiszen a játékszabályok kitalálói nem ugyanazok, mint akik magát a játékot játsszák.

Bár az előbbiek alapján rögtön az juthat eszünkbe, hogy "szép lehetsz, de okos nem", azért a foglalkoztatás politikát minden gazdasági év előtt érdemes alaposan átgondolni.

A cafeteria működtetésének egyik célja, hogy  közel azonos bérköltség mellett a lehető legtöbb nettó juttatást tudjuk biztosítani. Ehhez persze szükséges lenne a munkavállaló beleegyezése, hogy mondjuk az eddigi bruttó bérének ötvenezer forintjáról lemondjon, egy új juttatási csomag kedvéért. A változás sokkal kedvezőbb nettó arányt eredményezhetne.  Az ésszerűséget beárnyékolja a korlátozott felhasználási terület és a majdani nyugdíjra gyakorolt esetleges hatás. Igaz, hogy mindkét döntést befolyásoló probléma indokoltsága is megkérdőjelezhető. Egyrészt a célzott béren kívüli juttatás, amennyiben az egyén pénzköltési portfóliójába beilleszkedik (mert arra amúgy is szánna annyi pénzt), akkor sokkal előnyösebb lenne számára, ha ugyanabból a keretből több jönne ki nettóban. Másrészt, ami a nyugdíjat illeti, manapság senki nem tudja megmondani, hogy néhány év múlva az állam milyen szabályok szerint fogja biztosítani a nyugellátást. Az eddigi folyamatok láttán erre semmilyen garancia nincs.

Másik lehetőség, ami nem jár az eddigi bérezés felülvizsgálatával, az maga a béremelés. Itt sokkal könnyebb kompromisszumokat kötni, de az elérhető eredmény is sokkal szerényebb mértékű.

A megalapozott döntések meghozatalához egy kis segítséget jelenthet az alábbi két összefüggés vizsgálat, amely a cegiranytu.hu cafeteriával és bérrel kapcsolatos segédletei alapján készült.
Az első azt vizsgálja, hogy egy egymillió kettőszáz ezer forint bruttó cafeteria  keret milyen lehetőséget kínál egy ugyanakkora bérköltséggel szemben. A bérkalkulátor megkülönbözteti azt az esetet, amikor ez a bérrész még az adó-jóváírási sávba esne, attól az esettől, amikor nem. És ehhez egy halk megjegyzés: az adó-jóváírást el fogják törölni. Gyermek kedvezménnyel ebben az összefüggésben nem számol a kalkulátor.

Ugyanakkora bérköltségből mekkora nettó juttatást lehet elérni?



A második eset ugyanabból a cafeteria juttatásból indul ki. Itt a célkitűzés azonban a hasonló mértékű nettó juttatás.

Mennyivel olcsóbb a nettó juttatás a cafeteriában, ugyanarra a költségre vetítve.


A fenti levezetések jól érzékeltetik, hogy nem babra megy a játék!

Kapcsolódó termékeink:

Cafeteria szabályzat minta


Cafeteria nyilvántartó


Üzleti terv készítő

Nincsenek megjegyzések: