Pénzmosás, vagy hűtlen kezelés?

A pénzmosás gyanúja  akkor merül fel, ha egy vállalkozónak fekete bevételei származnak valahonnan és ezt mondjuk tagi kölcsönként beteszi a cégbe,  ebből finanszírozva bizonyos kiadásokat. Egy ilyen összeg a későbbiek folyamán elengedhető, vagy éppenséggel évekig, egészen az elévülésig  lebegtethető.

A tagi kölcsön manapság már igencsak az adóhivatal figyelmének központjába került. A társasági adóbevallásban külön soron is szerepeltetendő tétel számítástechnikai úton leválogatható és ellenőrzés alapjául szolgálhat. Azonban a tagi kölcsönön túl is van élet!

Betérsz egy szép panzióba, azzal a szándékkal, hogy ott töltöd az éjszakát. A szoba kényelmes, szépen berendezett. Az éterem elegáns, a vacsora finom. A kiszolgálás is tökéletes. Az egyetlen érdekesség, hogy egy vendéggel sem találkozol. Miközben nyugovóra térsz, azon gondolkozol, hogy miért éri ez meg? Ha nincs vendég és ebből kifolyólag bevétel sem, akkor ki finanszírozza ezt az egészet? Vagy lehet, hogy mégis van bevétel. Kattog a pénztárgép, akkor is, ha nem érkezett vendég? Ki számolja meg, hogy mennyien alszanak itt ma éjszaka?

Félreértés ne essék, a világért sem gondolnám, hogy ez a jellemző erre az üzletágra. Bármilyen üzletágban kialakíthatók hasonló feltételek. Virtuális autó javítások, elméletben megtermelt és eladott árukészletek, papíron igen, de ténylegesen soha ki nem kölcsönzött eszközök. A megoldásoknak csak a fantázia szab határt.

Vannak olyan gazdasági események is, amelyeket gyakran össze kevernek a pénzmosással.

 A vállalkozónak a saját életviteléhez  több pénzre van szüksége, mint amennyit bérként, osztalékként hivatalosan a cégből kivesz. Tehát a cég pénzét használja magáncélokra és nem az adózott jövedelmét. Ekkor fordul az elő, hogy indokolatlanul sok pénz van a pénztárban. Azaz csak papíron van, mert a valóságban már régen elköltötték.

A vezető tisztségviselőt hűtlen kezeléssel, súlyosabb esetekben sikkasztással  vádolhatják meg.
Nem árt, ha a könyvelő elővigyázatosan kezeli az ilyen eseteket.  Igaz, hogy jobb esetben a házipénztárt nem ő kezeli, ezért  nem is feladata, hogy annak valós meglétéről meggyőződjön, de attól még simán belekeveredhet a játékba. Tőle várják ugyanis, hogy megoldást találjon a problémára. A javaslat általában a kölcsönadás és az osztalék kivét körül forog.

 Egy dologban biztosan hibázhat a könyvelő. Osztalék előleget csak úgy lehet kifizetni, ha előzetesen évközi (ha könyvvizsgálatra kötelezett, akkor könyvvizsgáló által hitelesített) beszámoló  készül, amelynek alapján az osztalék előleg kifizetését lehetővé tévő szabad saját tőke rendelkezésre állása dokumentálva van. Rendkívül fontos a vezető tisztségviselő által aláírt leltár is, különös tekintettel a beszámolóban kimutatott pénzkészlet valódiságát illetően. A figyelmetlenség, az elővigyázatosság hiánya olykor sokba kerülhet.

A vállalkozás jövője

Hogyan lehet szüneteltetni egy cég tevékenységét, ha nincs bevétele? - kérdezte egyik kedves ismerősöm.

Soroltam neki a technikai lehetőségeket. A szüneteltetés nem jelent mást, mint takarékra tevést. Nincs árbevétel, de vannak minimális költségek, például bankköltség, postaköltség. Hiszen a bankszámlát egy élő cégnél nem lehet megszüntetni. Postaköltség is akad majd, ha másért nem, hát adóhivatali, és egyéb adminisztratív kapcsolattartás miatt. Ezen kívül lehet céges telefon, cégautó, rezsi költség, ami akkor is felmerül, ha szüneteltetjük bevételszerző tevékenységünket. Az amortizációt is kötelező elszámolni, ha vannak még le nem írt eszközeink. Sőt egy minimális könyvelési díj is megmarad, mert bevallásokat, igazodva az új feltételekhez, ezután is be kell adni, illetve a gazdasági évről  beszámolót kell készíteni.

Ami a tagok járulékfizetési kötelezettségét érinti az attól is függhet, hogy e mellett milyen jogviszonyaik vannak (főállás, mellékállás, nyugdíj, iskola).

Egyébként nem értem ezt a szüneteltetést! A vállalkozás nem erről szól. Ezerrel kell gondolkozni azon, hogy miként tegyen szert a cég bevételre, nyereségre. És nem létezik, hogy ne lehetne valamit kitalálni.

Ez olyan mintha éhen halás fenyegetne és az az egyetlen intézkedésünk, hogy a még meglévő kenyérből egyre kevesebbet eszünk, ahelyett, hogy újabb kenyér után néznénk. És nem holnap! Hanem azonnal.

Van egy rossz hírem. A kenyér, bármennyire is kicsit eszünk belőle, előbb-utóbb el fog fogyni.

Szóval a vállalkozás szüneteltethető, de minek? Azt vagy éltetni kell, vagy véget kell neki vetni. És ennek sokféle módja van. El lehet adni az üzletrészt. Egyszerűsített végelszámolással meg lehet szüntetni a társaságot, ha nincsenek olyan adósságai, amelyekre vagyona nem nyújtana fedezetet. Vagy be lehet olvasztani egy másik cégbe, amelyik életképes, és amelyik morzsáknál többre vágyik.