Kedvező, illetve kedvezőtlen születési hónapok a vezetői karier tükrében

Gary Belsky a TIMES magazinban megjelent cikke azt elemzi, hogy a születés időpontjának mennyire van befolyása arra, hogy valaki vezetővé váljon.

Az elmélet hátterében az áll, hogy a nyári időszakban született gyermekek, amikor beiskolázásra kerülnek, majdnem egy évvel fiatalabbak, tehát tapasztalatlanabbak lesznek, mint azon évfolyamtársaik, akik az őszi-tél eleji időszakban születtek. Ez utóbbiak csak egy évvel később lesznek beiskolázva.

Mitt Romney as Chief Executive of Bain Capital, Nov. 10, 1993.
Photo: DAVID L RYAN / THE BOSTON GLOBE 

Amennyiben a tehetséget összefüggésbe lehet hozni a tapasztalatal és a fiatalkori sikerekkel, úgy valószínűsíthető, hogy az idősebb korban beiskolázott gyermekek előnyt élveznek fiatalabb évfolyamtársaikkal szemben.

Az elmélet alátámasztása érdekében, a kutatók adatokat gyűjtöttek a legsikeresebb vállallatok vezetőiről. A statisztikai eredményekkel igazolni látszik a feltevés. Június hónapban született az USA lakosságának 8.16%-a. Az említett vállalatvezetők közül azonban csupán 6.13% született ebben a hónapban.

A legjobb arány március (12.53%), április (10.67%), november (10.67%), január (10.13%) és Október (9.87%) hónapokra tehető.

Forrás: business.time.com

Magatartás formák, amelyek rossz fényt vethetnek rád, vagy éppen boldoggá tehetnek

Mindennapi életünkben folyamatosan lereagálunk dolgokat. Mások hibáztatása; feltűnni akarás; kitartó ragaszkodás bizonyos eszmékhez, dolgokhoz; beszólás mások beszédébe; panaszkodás; uralkodni vágyás; kritizálás; prédikálás; rossz következtetések levonása; félelem a hibáktól, mind olyan megnyilvánulások, amelyek meghatározzák környezetünk hozzáállását és végső soron saját közérzetünket is.

Photo from: inc.com

A cikk írója tíz pontban foglalta össze ajánlásait, amelyek figyelembe vételével nagyobb esélyünk van rá, hogy sikeresek legyünk és jól érezzük magunkat a bőrünkben. Lehet, hogy sok mindenben magadra ismersz? Vannak ismerőseid, vagy akár közéleti személyiségek, akikre nagyon is illenek az alábbiakban leírtak? Legyen mindez pozitív, vagy akár negatív értelemben, mindenképpen érdemes elgondolkozni rajta!


1. Blaming
Taking responsibility when things go wrong instead of blaming others isn’t masochistic, it’s empowering–because then you focus on doing things better or smarter next time.
Felelősséget vállalni mások hibáztatása helyett nem egy önsanyargató dolog, hanem éppen ellenkezőleg! Erőt ad, mert figyelmünket arra irányítja, hogy javítsunk a helyzeten.

2. Impressing
Superficial is also insubstantial, and a relationship that is not based on substance is not a real relationship.
Nem lehet sikeres egy kapcsolat, amely csak a felszínes jelszavakra alapoz.

3. Clinging
3. Even if you don’t succeed in earning what you want, the act of trying alone will make you feel better about yourself.
Ha nem is éred el mindig, amit szeretnél, már önmagában az, hogy megpróbálod, jó érzéseket kelt benned.

4. Interrupting
Want people to like you? Listen to what they say. Focus on what they say. Ask questions to make sure you understand what they say.
Azt akarod, hogy az emberek kedveljenek?  Figyelj arra, amit mondanak és próbáld megérteni őket!

5. Whining
Don’t talk about what’s wrong. Talk about how you’ll make things better, even if that conversation is only with yourself.
Ne arról beszélj, hogy mi az, ami nem működik. Jobb, ha arra fókuszálsz, hogy miként lehetne jobbá tenni dolgokat.

6. Controlling
Find people who want to go where you’re going. They’ll work harder, have more fun, and create better business and personal relationships.
Ne próbálj uralkodni az emberek felett azzal, hogy rájuk kényszeríted akaratodat! Vedd inkább körül magadat olyanokkal, akik hajlandóak a te utadat követni.

7. Criticizing
Everyone is different: not better, not worse, just different. Appreciate the differences instead of the shortcomings and you’ll see people–and yourself–in a better light.
Mindenki más-más jellemvonásokkal rendelkezik. Nem jobb, vagy rosszabb. Értékeld ezt a különbözőséget!

8. Preaching
When you speak with more finality than foundation, people may hear you but they  don’t listen. Few things are sadder and leave you feeling less happy.
Megejthetsz magasztos szózatokat, amelyeket az emberek meghallanak. Más kérdés, hogy figyelnek-e rájuk?

9. Dwelling
When something bad happens to you, see that as a chance to learn something you didn’t know. When another person makes a mistake, see that as an  opportunity to be kind, forgiving, and understanding.
A hibákat mindig tanulási lehetőségként kezeld. Még akkor is, ha te magad követted el azokat.

10. Fearing
So it’s easier to hesitate, to wait for the right moment, to decide we need to think a  little longer or do some more research or explore a few more alternatives.
Aggodalmaidat semlegesíteni tudja, ha jobban utána nézel félelmed tárgyának, hosszabb távon gondolkozol és több alternatívát is kipróbálsz.

Read more:
Az eredeti cikk címe: Be Happier: 10 Things to Stop Doing Right Now
A Time magazin is leközölte: business.time.com

A tudás hatalma

Az Egyesült Államokban mindig nagy figyelmet fordítottak a tanulási lehetőségekre, mert hisznek abban, hogy ez meghatározó mértékben hozzá tud járulni a gazdagok és szegények közötti szociális különbségek enyhítéséhez. Az ötvenes-hatvanas években a társadalmi különbségek legnagyobb befolyásoló tényezője faji jellegű volt. Ez a különbség a továbbtanulási lehetőségek kiszélesítésével, napjainra jelentősen csökkent.

Ugyanakkor Sean F. Reardon, a Stanford University szociológus professzora kimutatta, hogy a jövedelmi viszonyok egyre inkább meghatározóvá váltak a gyermekek sikerességét illetően. A családok soha nem tapasztalt mértékben fektetnek be időt és pénzt a csemetéik tanulmányaiba. A versengésben a tehetősebbek azok, akik jobban megengedhetik maguknak, hogy gyermekeik hétvégi sport programokban vegyenek részt, baletre járjanak, zeneórákat vegyenek, kiegészítő képzésekben vegyenek részt.

A gazdasági recesszió elsősorban a kis jövedelműeket súlytja, ami tovább erőssíti a szegények számára amúgy is kedvezőtlen helyzetet. A politika keveset tesz e probléma enyhítése érdekében és manapság inkább divat a kiváltságos családok támogatása. A teendencia oda vezethet, hogy a társadalom teljesen ketté szakad és visszatérnek a feudális hagyományok, amikor a gazdagok csak egymással házasodtak és egyedüli birtokosai voltak a tudásnak és a műveltségnek.

A mai polgári társadalom számára naggyon fontos, hogy ezt a folyamatot megállítsa, hiszen a szegénysorba taszított, elkeseredett tömegek előbb-utóbb erőszakosan fognak fellépni és porba tiporhatják a civilizáció minden eddigi vívmányát. Tehát mindenkinek érdeke, hogy az országban a lehető legtöbb tanult ember legyen. Amennyiben a jövedelem különbségek ez ellen hatnak, úgy a politikusok felelőssége megtalálni azokat a pozitívan diszkriminatív eszközöket és módszereket, amelyek kiegyenlítik a tehetősebbek pozíció adta előnyeit. Erre időben, már a kisgyermekeket illetően oda kell figyelni.

Albert Einstein híres mondása bizonnyára ide illik: "Azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztos, hogy botokkal és kövekkel."

Az írás jelentős mértékben SABRINA TAVERNISE  "Education Gap Grows Between Rich and Poor, Studies Say" - a New-York Timesban 2012. február 12. -én megjelent cikkére alapozódik.

Education Gap Grows Between Rich and Poor, Studies Say

Az önerőből lett milliomosok hét szabálya

A milliomosok tudják, hogy nincs bennük semmi különleges és azt is, hogy a gazdagság mindenki számára elérhető, aki összpontosít rá és kitartóan, következetesen el is akarja ezt érni.
A gazdag emberek két okból is támogatják mások anyagi gyarapodását. Egyrészt azért, mert csak ily módon termtődik meg a piac termékeik és szolgáltatásaik számára, másrészt pedig nem akarnak kilógni a sorból.

Az önerőből lett milliomosok hét szabálya:

1. Döntsd el, hogy gazdag leszel. Ez az első döntés, amit komolyan meg kell hoznod. A döntést követően jelentkező ötleteid segíteni fognak az elindulásban.

2. Szabadulj meg a szegényes gondolkodástól. A szegény embenek szegényes a gondolkodása is. Ilyeneket tanítottak neki, hogy a pénz nem a fán terem, ne pazarolj, becsüld meg a mindennapi kenyeret, mert soknak még ennyi sem jut. Ez a gondolkodásmód valójában gátja az igazi gazdagság és bőség megteremtésének.

3. Állj készen arra, hogy kielégíts egy piaci szükségletet. A gazdagokat nem a pénz motiválja. Meg akarnak felelni elvárásoknak, legyenek azok bármennyire is kemények.

4. Keresd a tehetős emberek társaságát. Figyeld meg, hogy miken mennek keresztül. Tanuljál tőlük. A pénzcsinálást nem lehet olyan emberektől megtanulni, akik saját maguk is szükségben szenvednek. "Minden gazdag ember kapzsi" - mondja a szegény. A tehetős ember nem beszél így!
Tudnod kell, hogyan élnek a gazdagok, mit olvasnak, mibe fektetnek be, mi hajtja őket.

5. Dolgozz úgy, mint a vagyonos emberek. Ők értik azt, hogy az idő még a pénznél is értékesebb. A sikeres emberek nem csak dolgozni akarnak keményen, hanem nyerni is!

6. Ne a kiadásokra, hanem a befektetési lehetőségekre összontosíts. A gazdagok nem szórják a pénzt, hanem beruháznak. Olyan javakra koncentrálnak, amelyek előnyösek számukra úgy adózási, mint pénzteremtési szempontból.

7. Többszörözd meg a jövedelem forrásaidat. Az igazán gazdagok soha sem alapoznak egyetlen egy bevételi lehetőségre.


Készült GRANT CARDONE: Seven Secrets of Self-Made Multimillionaires írása alapján.
Entrepreneur magazin

Az államcsőd, mint megoldás

Mit gondolsz erről a cikkről? - kérdezte egy barátom. Komolyan jó alternatíva az államcsőd?? Ha csődbe megyünk, attól miért lendülne fel a gazdaság? Ha egy állam csődbe megy, akkor eltörlődnek a hitelei és kezdhet nulláról építkezni? Ha ez így lenne, mindenki csődbe menne, nem? :)


http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/kulfoldrol_dicserik_orbant_jobb_a_csod_mint_a_megszoritas.507313.html

Aki ilyen megoldásra spekulál, az arra gondolhat, hogy neki még mindig jobb, ha megmarad a bebetonozott rendszere, mint az, hogy az IMF és az EU rákényszerítse a meghátrálásra, a lebontott fékek és ellensúlyok visszaállítására. És vannak is példák előtte, mondjuk Argentína. Az is túlélte a drámát és megszabadult egy csomó adósságtól. Az más kérdés, hogy egy ilyen esemény rendkívül káros az országnak minden más szempontból. A feudális korszakra jellemző állapotok következnének be. A bizalom teljesen megszűnne irántunk. Nem tudnánk hitelt felvenni. A fejlődésünket hosszú évekre visszavágná. 


Olyan ez, mintha a szomszédodnak, aki munkát ad neked, tartoznál egy csomó pénzzel, majd egy szép napon közölnéd vele, hogy soha nem fogja viszontlátni. Képzeld el ezek után a kapcsolatodat vele...

Kincstári megszorítások recesszióban

"A kincstári megszorításokat nem recesszióban, hanem a fellendülés időszakában kell megejteni." idézi Keynes (John Maynard Keynes angol matematikus és közgazdász, a modern makroökonómia megteremtője) 1937-ben tett kijelentését Paul Krugman, a New-York Times vélemény oldalának egyik rovatvezetője.

Ezt sokan akár félre is érthetik. Vagy lehet, hogy ő maga is? Mert nem az az elsődleges kérdés, hogy miért nem léptünk meg a helyes időben valamit, hanem az, hogy a jelenlegi helyzetben mit kell tenni.

Recesszióban nem lehet eltekinteni a megszorításoktól. Az más kérdés, hogy nem a növekedést elősegítő, támogató költségeket kell megvágni, hanem az "inproduktív" költségeket.

Például, ha egy cipőgyár üzletkötője egy afrikai országból hazatelefonál, hogy ide minden lábbelit, mert itt senki nem jár cipőben, akkor nem azzal kell kezdeni a költségek lefaragását, hogy őt hazarendeljük, hanem, mondjuk azzal, hogy lecsökkentjük az igazgató külön elkölthető keretét.

A gazdasági döntéseket befolyásoló szakembereknek és a döntéshozóknak e költségek bölcs szelektálásában van nagy felelőssége. Természetesen ne legyenek illúzióink! A politika rövid távú érdeke a legtöbb esetben felülírja a racionális megoldásokat.

Keynes Was Right