A bankok nem deviza hitelt nyújtottak - mondta az egyik ismerősöm. A deviza alapú hitelt talán akkor tudnád a legjobban megérteni, ha egy gondolat erejéig bankárnak képzelnéd magadat - válaszoltam.
Te, mint bankár, ahhoz hogy hitelt tudjál nyújtani, forrásra van szükséged. Ennek csak egy kicsi része a saját tőkéd (amit a befektetők biztosítottak szintén deviza alapon, vagy amit az évek alatt felgyülemlett nyereségből itt hagytak). A többit a piacról szerzed be.
Forint alapú hitelezés
Ha forint betéteket gyűjtsz, mondjuk a lakosságtól, akkor nekik kamatot kell fizetned. Akkor fogják hozzád hozni a pénzt, ha a piacon elérhető versenyképes kamatot ígérsz, mondjuk évi 12 százalékot. Feltételezem, hogy szeretnéd fedezni a kiadásaidat és e mellett még némi nyereséget is bezsebelni, hogy megérje a te befektetőidnek is, akik az induló saját tőkédet biztosították. Ennek érdekében hitelt kínálsz fel a forrást kereső embereknek, tegyük fel 16 százalék éves kamatért cserébe. A te 12 százalék kamat kötelezettséged és a 16 százalék kamat követelésed között lesz 4 százalék árrés, amiből az előbbiekben említett céljaidat megvalósítod. Megnézed mennyire hitelképes a jövendőbeli ügyfeled, és ha megállapítod, hogy van megfelelő biztosítékod arra, hogy nemfizetés esetén sem veszíted el a befektetőid és a betéteseid által rád bízott pénzt, akkor oda adod a hitelt.
Lehet azonban olyan gazdasági környezet, hogy a forrást keresők számára túl magas ez a kamat szint, nem tudnák kigazdálkodni, nincs elég jövedelmük és ezért ezt nem is tudják így igénybe venni.
Deviza alapú hitelezés
Szétnézel egy kicsit a tágabb értelembe vett piacon és azt látod, hogy egy bizonyos deviza után nem kellene csak mondjuk 2 százalék kamatot fizetned. Elkezdesz számolni. Amennyiben ezt a devizát átváltod forintra, elég, ha a deviza mindenkori forint értékének a 6 százalékát kéred kamatként a hitelfelvevőtől és eléred ugyanazt az árrést, amit a magas forint alapú kamatok esetében elértél.
Ha a kormány gazdaság politikája, illetve a piaci helyzet nem rontja el a játékot, akkor mindenki jól járt. Te olcsóbb forráshoz jutottál, a hitelfelvevőd úgyszintén. A baj ott kezdődik, ha a forint árfolyama felelőtlen, hibás gazdaságpolitika miatt, elkezd gyengülni és ezt még egy romló piaci környezet is megfejeli.
A te forintra átszámított kötelezettséged a deviza betéteseid felé elkezd növekedni. A 2 százaléknak megfelelő forint érték (amennyiből meg tudsz venni annyi devizát, hogy a kamatot ki tudd fizetni), szintén egyre több lesz. Ugyanez a jelenség a te adósod viszonylatában is lezajlik. Ha nem növelnéd meg a követelésed értékét, akkor nem jutnál hozzá ahhoz a forint mennyiséghez, amiből a devizás kötelezettségeidet teljesíteni tudnád.
Ezt a csapda helyzetet csak a kiszámítható gazdasági környezet, a garantált jogbiztonság tudja megoldani, aminek következtében olyan forint árfolyam alakulhat ki, amelyik biztosítani tudja a deviza alapú kötelezettségek alacsony szinten tartását.
Egy dolog van, amit a bankokon reálisan számon lehetne kérni, az pedig az árrésük árfolyamhoz kötöttsége. Ugyanis a hazai bankok költségei nem deviza alapúak és ezért véleményem szerint nem is indokolt, hogy az árrés tekintetében árfolyam különbséget állapítsanak meg.
- Elfogadva, hogy a levezetésed helyes, az a probléma, hogy a bankok nem deviza alapon hiteleztek - reagált az ismerősöm.
- Ez bizonyára az esetek döntő többségében nincs így. A deviza alapú követeléseket és kötelezettségeket bármikor össze lehet vetni, elég ha egy hozzáértő ember megnézi a bank mérlegét, ami nyilvános - válaszoltam. Sajnos a hazai forint megtakarítások messze nem elegendőek a hitelek finanszírozására. Azért is vagyunk (maga az állam és az önkormányzatok is) oly nagymértékben devizában eladósodva.
A deviza fedezetek létét egyébként nagyon jól jelzi az is, hogy a korábbi forrásokat biztosító anyabankok - érzékelvén a gyenge gazdasági teljesítményt, - most kivonják a hazai bankokból ezeket a pénzeket. Egy időben tagadni ezeknek a forrásoknak a létét, és közben vádolni a bankokat, hogy kivonják a forrásokat, erre a teljesítményre csak a politika képes. Az emberek többsége pedig ezt meg is eszi.
Az tény, hogy a sok deviza alapú hitelt felvevő polgár nagyon pórul járt. A bankoknak nem lett volna szabad hitelt nyújtania ezen emberek többségének, mert akinek a néhány évvel ezelőtti magas forint kamatokra nem volt fedezete, az tulajdonképpen már akkor is hitelképtelen volt. A szociális védőhálónak, a társadalmi szolidaritásnak most működnie kellene, de kizárólag rászorultsági alapon.
