Ábrándok és lehetőségek

Egy vállalkozás megszületése számos okra vezethető vissza. Valaki hosszú éveket tölt el munkaviszonyban, miközben egyre inkább érlelődik benne a gondolat, hogy ugyanezt a tevékenységet önálló vállalkozás formájában is lehetne végezni. Egy szép napon a gondolatot elhatározás követi. Bejelenti munkaadójának, hogy kilép.

A döntés sokszor drámai az egyén szempontjából. Olyan mint a lakatlan szigetre vetődött hajótörött dilemmája. Maradjon hosszútávon a nagyon szerény, éppen csak a létszükségletet biztosító sziget vendége, vagy vágjon neki egy törékeny lélekvesztőben annak a veszélyekkel teli kalandos utazásnak, amely egyben esélyt is jelent a civilizációba történő visszatérésre. A legtöbb ember egész élete folyamán nem képes erre a váltásra. Hozzáteszem, hogy nagyon sokan jól is teszik, hiszen a vállalkozói lét olyan adottságokat feltételez, amivel nem mindenki rendelkezik. Aki csak úgy érzi biztonságban magát, ha van főnöke és az mutatja az irányt, megmondja mit, mikor, hogyan kell tenni, aki a fizetését a letöltött munkaidő természetes velejárójaként kezeli, függetlenül attól, hogy van-e annak eredménye, vagy sem, annak kínszenvedés lenne megálmodni, megtervezni és megvalósítani dolgokat.

És ezzel el is jutottunk a vállalkozás folyamatához. A megvalósítás fázisába érve, folyamatos értékelésnek kell alávetni a folyamatot. Ez akkor nevezhető sikeresnek, ha mellőzni tudunk minden önámítást és megőrizzük tárgyilagosságunkat. Jim Collins  (Jóból kiváló – HVG Kiadói Rt. 2005) teknősbéka elméletét követve három kérdésre is igenlő választ kell adnunk, ha kiváló vállalkozást szeretnénk felépíteni.
1.Esélyesek vagyunk-e arra, hogy a legjobbak közzé kerüljünk?
2.Szeretjük-e szenvedélyesen azt, amivel foglalkozunk?
3.Eredményesek-e pénzügyi folyamataink?
A három kérdés pozitív megválaszolásában teljes mértékben biztosak kell legyünk. Ez lesz hitünk erejének forrása az elkövetkező időszak kihívásaival szemben. Ugye nem gondolja senki komolyan, hogy hit nélkül is el lehet érni komoly sikereket?
Legyen bármelyik kérdésre nemleges a válasz, két lehetőség áll előttünk:
1.Visszatérés az álmainkhoz
2.Újratervezés
A kettő között lényeges különbség van! Az első azt jelenti, hogy szembesültünk azzal a ténnyel, hogy nem erről szólt az álmunk. Gyakran előfordul, hogy csak a szép oldalát látjuk előre egy-egy gazdasági folyamatnak, tevékenységnek. Például szenvedélyesen hiszünk az egészséges táplálkozás jótékony hatásában. Sok-sok hálás ember jelenik meg víziónkban, akik igénybe veszik az általunk ajánlott étrendet, és ennek következtében fittebbek, energikusabbak, jobb közérzetűek és egészségesebbek lesznek. Lelkesen megtervezzük éttermünket, előteremtjük a szükséges forrásokat és megvalósítjuk. A mindennapokban azonban egy olyan környezetbe csöppenünk, amely nincs összhangban a mi kedvenc életformánkkal. Sok problémás alkalmazott, ételszag, edénycsörömpölés, reánk zúduló panaszáradat. Már tudjuk, hogy nem ezt akartuk. Ez az a pillanat, amikor le kell tudnunk vonni a megfelelő következtetéseket. Hiszen ha nem tudjuk teljes odaadással belevetni magunkat a munkába, akkor esélytelenek vagyunk arra, hogy sikeresek legyünk az adott üzletágban. Nincs mese, vissza kell térni a kályhához, az álmainkhoz! Új világot kell kigondolnunk. Olyat, amelyben jól érezzük magunkat.

A példánál maradva lehet ,hogy az előbbiekben leírtakkal nincs semmi problémánk. Imádjuk a forgatagot, szeretjük, ha az emberek megosztják velünk gondjaikat, bajaikat és mi tanácsainkkal segíthetjük őket. Élvezzük, hogy fontosak vagyunk és, hogy a figyelem központjába kerültünk. Van viszont egy nagy gond! A vállalkozás nem eredményes. Értékelve a helyzetet, megállapíthatjuk, hogy szenvedélyesen tesszük a dolgunkat, érzékeljük amint egyre sikeresebbé válunk és látjuk az esélyt arra, hogy akár a legjobbak legyünk a magunk témájában. A pénzügyi folyamatok újra gondolása azonban elengedhetetlenül szükséges ezért az újratervezés megkerülhetetlen.

Közismert, hogy az eredményességre több irányból is lehet hatni. Csökkenthetjük működési kiadásainkat, növelhetjük árbevételünket, vagy növelhetjük az árrést. Az említett mutatók módosítása, befolyásolása más-más intézkedést igényel és felvethet versenyképességi, terjeszkedési, technológiai, munkaerő hatékonysági, ösztönzési, marketing , illetve kommunikációs kérdéseket. Az üzleti terv kidolgozása folyamán szembesülünk a feladat kihívásaival, a problémákkal, és azzal is, hogy milyen válaszokat tudunk adni ezekre.

Akik nem követik a vállalkozás törvényszerű folyamatát, nem gondolják át mélységében ezeket a kérdéseket, azok nem juthatnak el a megértésnek arra a szintjére, amely iparágtól függetlenül megkülönbözteti egymástól a kiváló cégeket a futottak még kategóriától.