A pénzmosás gyanúja akkor merül fel, ha egy vállalkozónak fekete bevételei származnak valahonnan és ezt mondjuk tagi kölcsönként beteszi a cégbe, ebből finanszírozva bizonyos kiadásokat. Egy ilyen összeg a későbbiek folyamán elengedhető, vagy éppenséggel évekig, egészen az elévülésig lebegtethető.
A tagi kölcsön manapság már igencsak az adóhivatal figyelmének központjába került. A társasági adóbevallásban külön soron is szerepeltetendő tétel számítástechnikai úton leválogatható és ellenőrzés alapjául szolgálhat. Azonban a tagi kölcsönön túl is van élet!
Betérsz egy szép panzióba, azzal a szándékkal, hogy ott töltöd az éjszakát. A szoba kényelmes, szépen berendezett. Az éterem elegáns, a vacsora finom. A kiszolgálás is tökéletes. Az egyetlen érdekesség, hogy egy vendéggel sem találkozol. Miközben nyugovóra térsz, azon gondolkozol, hogy miért éri ez meg? Ha nincs vendég és ebből kifolyólag bevétel sem, akkor ki finanszírozza ezt az egészet? Vagy lehet, hogy mégis van bevétel. Kattog a pénztárgép, akkor is, ha nem érkezett vendég? Ki számolja meg, hogy mennyien alszanak itt ma éjszaka?
Félreértés ne essék, a világért sem gondolnám, hogy ez a jellemző erre az üzletágra. Bármilyen üzletágban kialakíthatók hasonló feltételek. Virtuális autó javítások, elméletben megtermelt és eladott árukészletek, papíron igen, de ténylegesen soha ki nem kölcsönzött eszközök. A megoldásoknak csak a fantázia szab határt.
Vannak olyan gazdasági események is, amelyeket gyakran össze kevernek a pénzmosással.
A vállalkozónak a saját életviteléhez több pénzre van szüksége, mint amennyit bérként, osztalékként hivatalosan a cégből kivesz. Tehát a cég pénzét használja magáncélokra és nem az adózott jövedelmét. Ekkor fordul az elő, hogy indokolatlanul sok pénz van a pénztárban. Azaz csak papíron van, mert a valóságban már régen elköltötték.
A vezető tisztségviselőt hűtlen kezeléssel, súlyosabb esetekben sikkasztással vádolhatják meg.
Nem árt, ha a könyvelő elővigyázatosan kezeli az ilyen eseteket. Igaz, hogy jobb esetben a házipénztárt nem ő kezeli, ezért nem is feladata, hogy annak valós meglétéről meggyőződjön, de attól még simán belekeveredhet a játékba. Tőle várják ugyanis, hogy megoldást találjon a problémára. A javaslat általában a kölcsönadás és az osztalék kivét körül forog.
Egy dologban biztosan hibázhat a könyvelő. Osztalék előleget csak úgy lehet kifizetni, ha előzetesen évközi (ha könyvvizsgálatra kötelezett, akkor könyvvizsgáló által hitelesített) beszámoló készül, amelynek alapján az osztalék előleg kifizetését lehetővé tévő szabad saját tőke rendelkezésre állása dokumentálva van. Rendkívül fontos a vezető tisztségviselő által aláírt leltár is, különös tekintettel a beszámolóban kimutatott pénzkészlet valódiságát illetően. A figyelmetlenség, az elővigyázatosság hiánya olykor sokba kerülhet.
Vállalkozás menedzsment, cégépítés, gazdaságpolitika, marketing, internet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése