A pénz hitele, avagy mit gondolnak rólunk a világban ...

A pénz csupán egy színes papírdarab. Egy jegybank annyit nyomtat belőle, amennyit csak akar.  Az állam arra vállal kötelezettséget, hogy az általa kibocsátott pénzt likvid értékként elismeri és fizető eszközként elfogadja. A kérdés csak az, hogy mit gondolnak erről a piac szereplői. Elhiszik-e, hogy az a pénz valóban annyit ér és hajlandók-e azzal egyenértékű árút adni, szolgáltatás nyújtani, vagy más fizetőeszközre átcserélni.

A magyar polgárok jó része már olyan korban született, amelyben nem történt komoly pénzromlás. Ezért a legtöbb embernek fogalma sincs róla, hogy mekkora jelentősége van az állam által kibocsátott pénz iránti bizalomnak, illetve ennek a bizalomnak az elvesztése mekkora katasztrófával járhat. És természetesen az sem itatódott  be a mindennapi gondolkodásba, hogy a mindenkori kormányoknak mekkora felelőssége van ebben a kérdésben .

"Az alapvető áruk árát immáron milliárdokban mérték - egy kiló vaj 250 milliárd márka volt, egy kiló szalonna 180 milliárd, egy utazás a berlini villamoson, ami a háború előtt egy márkába került, most 15 milliárd lett. Bár megjelentek a nagy címletű bankjegyek, de ha az emberek bármiért fizetni akartak, egy köteget kellett elvinniük. Az országban mindenki bankjegyeket cipelt, táskában, talicskában, szennyesruha-tartóban, bevásárlókosárban és még babakocsiban is.
Nem a rettenetes számok okoztak gondot, hanem a szédítő sebesség is, amivel az árak emelkedtek. Október utolsó három hetében az árak a tízszeresükre nőttek, néhány naponta megduplázódtak. Mialatt valaki egy berlini kávézóban megivott egy kávét, addig a fizetendő összeg meg is duplázódhatott. A hét elején megkapott fizetés a hét végére értékének 90%-át elvesztette." (Liaquat Ahamed - A pénzvilág urai)

A márka azért került ilyen helyzetbe, mert a világ 1923-ban elvesztette bizalmát a német kormánnyal szemben és a befektetők, hitelezők kételkedni kezdtek a szavahihetőségében. Ezek után talán nem szorul különösebb magyarázatra, hogy mindenki megértse mennyire fontos a jó kormányzás, amely jó kapcsolatokat ápol, kölcsönös előnyökre épít  és széleskörű bizalmat élvez a jogbiztonság és a demokrácia értékeire támaszkodva.

u.i. Magyarországon 1945-46-ban volt hasonló helyzet.

Jó ötlet-e eladósítani a vállalkozást?

Egy induló vállalkozás előtt, ha a tulajdonosoknak nincs elég befektetendő pénze, két út áll a finanszírozás biztosítására.

1.  További tulajdonosokat von be, azaz további üzletrészeket értékesít, vagy emeli az alaptőkét új tulajdonosok bevonásával.
2.  Banki hitelt vesz fel, illetve kötvényeket bocsát ki.

A második megoldás előnyei:

• a, előre tervezhető időpontban kell visszafizetni a kötelezettségvállalást,
• b, a kamatkiadások költségként elszámolhatók és levonhatók az adóból,
• c, megőrizhető az aktuális menedzsment feletti befolyás, nem kell további személyekkel osztozni a szavazati jogokon.

Az első megoldás esetében igaz, hogy a befektető társaknak csak sikeres tevékenység és realizált profit után kell fizetni, de ez adott esetben fájhat is a későbbiek során. Ugyanakkor ezen összegekkel nem lehet csökkenteni az adófizetési kötelezettséget és a tulajdonostársak beleszólási joga sem elhanyagolható.

A hitelből finanszírozott vállalkozás, amennyiben sikeres lesz, sokkal nagyobb hozammal örvendeztetheti meg tulajdonosait, de sokkal nagyobb a bukás esélye is a tőkeköltségek miatt.

Forrás:
Christopher Matthews: When Is It a Good Idea For a Company To Take On Debt?

Read more:
http://business.time.com/2013/04/11/when-is-it-a-good-idea-for-a-company-to-take-out-debt/#ixzz2QBR7eR6r

Photo from: http://www.ehow.com/how_7157676_understand-business-risk.html