Kedves Olvasó!
Remélem, hogy senki sem haragszik meg azért, hogy a honlapjainkra érkező "Kedves Látogató" megszólítása kapcsán a tegeződést választottuk.
Tesszük ezt azért, mert minden látogatót a barátunknak is tekintünk.
Reggelente lelkesen látunk munkához azért, hogy újabb mintát vagy segédletet fejlesszünk, illetve további szabályzatot készítsünk annak érdekében, hogy a vállalkozások sikeres működését támogathassuk.
Feltételezzük, hogy a web lapjainkon talált információk, útmutatások hasznosak lehetnek mindenki számára.
A folyamatosan változó adó- és számviteli törvényekben történő eligazodás nem egyszerű feladat. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani.
Kitartóan dolgozunk azért, hogy ne okozzunk csalódást, és látogatóink rendszeresen visszatérjenek hozzánk.
Többször írtuk, ha valakinek nem nyeri el a tetszését a tegező megszólítás, jelzését követő válasz levelünkben ezt figyelembe vesszük!
Ma este történt egy ilyen eset.
Ezt követően rájöttünk, hogy az általunk alkalmazott automata rendszer nem teszi lehetővé a megszólítás egyedi igényekhez történő igazítását.
Feltételezve, hogy más látogatóban is megfogalmazódhat ilyen igény - az általunk küldött válasz levél lényegét közzé tesszük:
Tisztelt Uram!
Tudomásul vesszük egyedi kívánságát, mely szerint magázási viszonyban szeretne maradni velünk.
Ígérjük, hogy minden kézzel írott levelünkben ez iránti igényét tiszteletben fogjuk tartani.
Sajnos - az ígéretünket -, a honlap- és az automata levelező rendszerünk alkalmazása esetén nem tudjuk betartani.
A rendszer - az angol nyelv mintájára -, a kommunikáció egy közvetlenebb formájára épül.
Őszintén sajnáljuk, ha a tegező megszólításunk sérti az Ön személyét.
Természetesen jogában áll eldönteni, hogy ezek tudatában - a továbbiakban -, kapcsolatban kíván velünk maradni.
Tisztelettel: Lenkei József
ügyvezető igazgató
Inter Rezidencia Tanácsadó Kft.
http://www.cegiranytu.hu/
Ha van véleményed, hozzá szeretnél szólni, akkor kattints a "megjegyzés" fülre!
Vállalkozás menedzsment, cégépítés, gazdaságpolitika, marketing, internet
2008. január 28., hétfő
2008. január 22., kedd
Logika a tárgyalásban és az üzletkötésben
Amikor erre a könyvre gondolok, akkor régen történt események jutnak eszembe. Hétvégeken MLM találkozókra jártam. Mint oly sokan mások, én is szerettem volna nagy üzlethálózatot építeni, ünnepelt, sikeres vállalkozóvá válni.
A nagy terem zsúfolásig volt emberekkel. Forró hangulat uralkodott.
Az előcsarnokban rendszeresen megjelent egy könyvárus. Hosszúkás asztalát üzleti könyvek sokasága terítette be. Mindig hosszan időztem előttük. Olthatatlan vágy kerített hatalmába, hogy minden egyes darabot birtokoljak és elolvassak. Ugyanakkor azt is tudtam, hogy ez csak hiú ábránd. Akkori anyagi lehetőségeim közepette, ezt nem engedhettem meg magamnak. Egyetlen dolog, amit tehettem, hogy havonta összegyűjtöttem egy könyvre valót.
Aztán eljött az izgalmas este, amikor választanom kellett az olvasmányok közül. Pozitív gondolkodás, siker lélektan, profi hálózatépítés, nyerő tárgyalási technikák, marketing praktikák, vezetés elmélet, az értékesítés tudománya... Melyiket válasszam?
Miután sikerült eldöntenem, boldogan siettem haza új és becses szerzeményemmel. Otthon azonnal nekiláttam és szinte faltam a szavakat.
Azóta hosszú évek teltek el. Gondolni is rossz rá, hogy mekkora hibát követhettem volna el annak idején, ha nem nem áldozok rájuk, ha nem tartom fontosnak az olvasást!
Ma már hála Istennek, bármikor, bármelyik könyvet megvásárolhatom. A kör bezárult. Az egykoron nehezen megszerzett olvasmányok lehetővé tették, hogy mindezt gond nélkül megengedhessem magamnak.
Ha van véleményed, hozzá szeretnél szólni, akkor kattints a "megjegyzés" fülre!
A nagy terem zsúfolásig volt emberekkel. Forró hangulat uralkodott.
Az előcsarnokban rendszeresen megjelent egy könyvárus. Hosszúkás asztalát üzleti könyvek sokasága terítette be. Mindig hosszan időztem előttük. Olthatatlan vágy kerített hatalmába, hogy minden egyes darabot birtokoljak és elolvassak. Ugyanakkor azt is tudtam, hogy ez csak hiú ábránd. Akkori anyagi lehetőségeim közepette, ezt nem engedhettem meg magamnak. Egyetlen dolog, amit tehettem, hogy havonta összegyűjtöttem egy könyvre valót.
Aztán eljött az izgalmas este, amikor választanom kellett az olvasmányok közül. Pozitív gondolkodás, siker lélektan, profi hálózatépítés, nyerő tárgyalási technikák, marketing praktikák, vezetés elmélet, az értékesítés tudománya... Melyiket válasszam?
Miután sikerült eldöntenem, boldogan siettem haza új és becses szerzeményemmel. Otthon azonnal nekiláttam és szinte faltam a szavakat.
Azóta hosszú évek teltek el. Gondolni is rossz rá, hogy mekkora hibát követhettem volna el annak idején, ha nem nem áldozok rájuk, ha nem tartom fontosnak az olvasást!
Ma már hála Istennek, bármikor, bármelyik könyvet megvásárolhatom. A kör bezárult. Az egykoron nehezen megszerzett olvasmányok lehetővé tették, hogy mindezt gond nélkül megengedhessem magamnak.
Ha van véleményed, hozzá szeretnél szólni, akkor kattints a "megjegyzés" fülre!
2008. január 20., vasárnap
A csábítás ereje
Kapcsolatban vagy potenciális vásárlóddal. Bizonyára érdekli az általad kínált termék, vagy szolgáltatás. Valami miatt mégis tétovázik.
Éppen nincs pénze, nem ér rá kitölteni a megrendelő lapot, nincs rá azonnal szüksége, vagy úgy gondolja, hogy azért még megnézne egy-két ajánlatot.
Sokan azt tanítják, hogy ez az a pillanat, amikor le kell csapni a vásárlóra egy ellenállhatatlan ajánlattal. Mondjuk egy 40%-os kedvezmény felkínálásával. Az ajánlat három napig érvényes.
Szegény ember! Most aztán főhet a feje! Vegyen el a "konyhapénzből"? Halassza el a következő programját? Igaz, hogy most tél van és ez a cucc csak nyáron fog kelleni... Amíg más ajánlat után járkál, addig elúszik a nagy lehetőség!
A kierőszakolt eladás általában megbosszulja magát. A vevő utólag rájön, hogy olyasmit erőltettek rá, amit ő igazából nem is akart. Vagy a vásárlást követően olyan következményekkel kellett szembesülnie, amelyeket akkor és ott nem volt képes józan fejjel átgondolni.
Gondoljunk csak az ingyen hitelből megvásárolható nagyértékű karácsonyi ajándékokra. Aki ilyen kölcsönhöz folyamodik, az átgondolja, hogy tíz éven át kell havonta törlesztenie? Mi lesz jövő Karácsonykor?
Az ilyen ajánlattevőknek nyilvánvalóan csak egy dolog lebeg a szemük előtt: abban a pillanatban megfogni a vevőt!
Felmerül a kérdés, hogy hosszú távon mi ennek a haszna?
A mézesmadzagok folyamatosan gyarapítják a csalódott vevők számát. És van még két járulékos hatása is:
Éppen nincs pénze, nem ér rá kitölteni a megrendelő lapot, nincs rá azonnal szüksége, vagy úgy gondolja, hogy azért még megnézne egy-két ajánlatot.
Sokan azt tanítják, hogy ez az a pillanat, amikor le kell csapni a vásárlóra egy ellenállhatatlan ajánlattal. Mondjuk egy 40%-os kedvezmény felkínálásával. Az ajánlat három napig érvényes.
Szegény ember! Most aztán főhet a feje! Vegyen el a "konyhapénzből"? Halassza el a következő programját? Igaz, hogy most tél van és ez a cucc csak nyáron fog kelleni... Amíg más ajánlat után járkál, addig elúszik a nagy lehetőség!
A kierőszakolt eladás általában megbosszulja magát. A vevő utólag rájön, hogy olyasmit erőltettek rá, amit ő igazából nem is akart. Vagy a vásárlást követően olyan következményekkel kellett szembesülnie, amelyeket akkor és ott nem volt képes józan fejjel átgondolni.
Gondoljunk csak az ingyen hitelből megvásárolható nagyértékű karácsonyi ajándékokra. Aki ilyen kölcsönhöz folyamodik, az átgondolja, hogy tíz éven át kell havonta törlesztenie? Mi lesz jövő Karácsonykor?
Az ilyen ajánlattevőknek nyilvánvalóan csak egy dolog lebeg a szemük előtt: abban a pillanatban megfogni a vevőt!
Felmerül a kérdés, hogy hosszú távon mi ennek a haszna?
A mézesmadzagok folyamatosan gyarapítják a csalódott vevők számát. És van még két járulékos hatása is:
A fantasztikus árengedmény határideje lejár. Valaki azt követően vásárol és örömmel újságolja ismerősének, hogy milyen csodálatos dolgot talált egészen jó áron! Az ismerős reakciója hideg zuhanyként éri: Ugyan már! Én ugyanezt tegnap 40%-al olcsóbban vettem. Ugyanez a helyzet, ha az akciót megelőző napokban vásárolt valaki.
Másik negatív hatás a kis ördög, ami ott motoszkál az ember fejében, ha egy jelentős árengedménnyel szembesül: Végül is mennyit ér ez a termék? Lehetséges, hogy ez a "kedvezményes" ár nem is annyira kedvezményes? Az igazinak feltüntetett érték, csupán egy horgony? Ilyenkor eszembe jut, hogy a farkánál fogva lógatott macskának, úgy lehet örömöt szerezni, ha elengedjük.
Természetesen joga van mindenkinek azt hinni, hogy a nagy árengedmény hosszú távon sem rontja a termék eladási esélyeit. Én azonban úgy vélem, hogy ennél vannak sokkal eredményesebb marketing praktikák.
Ha van véleményed, hozzá szeretnél szólni, akkor kattints a "megjegyzés" fülre!
2008. január 12., szombat
Végelszámolás
A telephely bejárati nagykapuja félig van behajtva. Kopott rácsozatán félrebillent tábla díszeleg: kutyával őrzött terület.
A hatalmas udvar néptelen. Az egyik végében lévő betonkeverő építmény némán gubbaszt. Az üzemcsarnokok ajtaján hatalmas lakatok köszöntik a belépni vágyót.
A legbarátságosabb rész az egyemeletes irodaház. Itt még az élet jelei is felfedezhetők. Néhány kerékpár a tartóba állítva. Két-három személygépjármű a parkolóban.
Az emeleti tanácsteremben gyülekeznek a tulajdonosok. Zömével idős emberek, jó néhány közülük már a nyugdíjas éveit tapossa. Akad azért fiatalabb is közöttük.
Halkan beszélgetnek kisebb csoportokba verődve.
A kitűzött időpontra megérkezik az elnök. Egy éve már, hogy ő is nyugdíjba vonult. Helyet foglal a széksorokkal szemben elhelyezett kicsi asztalnál. Egy ideig zsebeiben kotorász, majd elővesz egy gyűrött papírlapot. Rövíd olvasgatás után felemeli tekintetét és végigpásztázza az egybegyűlteket. A terem elcsendesül. Az emberek várakozóan figyelnek.
Néhány pillanatig kínos csend vibrál a levegőben. Az elnök előre-hátra ingatja a fejét, mintha szenvedélyesen beszélne. Jó ideig azonban egy szót sem szól. Mielőtt ez a némaság elviselhetetlenné válna, megszólal. Üdvözli a megjelenteket, megállapítja, hogy a közgyűlés határozatképes, felkéri a gazdasági vezetőt a jegyzőkönyv vezetésére, két idősebb kollégát pedig ennek hitelesítésére. Megszavaztatja az egyetlen napirendi pontot, amely a szövetkezet végelszámolásáról szól. Aztán számok ismertetése következik. Kissé vontatottan sorolja az adatokat, megmeg állva, mintha az emlékeiben kutatna.
Van mire emlékezni. Néhány éve még a vállalkozás dagadó vitorlákkal szelte az üzleti világ óceánját. Sikeres pályázatok, már januárban aláírt szerződésekkel biztosított üzleti év, fejlesztések, sok embernek munkalehetőség.
Az évzáró közgyűlések ünnepnapoknak számítottak. Elegáns vendéglőben tartott zártkörű rendezvény, étellel, itallal gazdagon megrakott asztalok és zenés, táncos mulatság befejezésül. Ilyenkor a családtagok is részt vettek. És természetesen a szövetkezet működését támogató szakértők. Mindenki találgatta, hogy vajon mekkora osztalékra tesz javaslatot a vezetőség. A ceremónia évről évre ismétlődött nagyjából ugyanannak a forgatókönyvnek az alapján. A pénz már előre borítékolva volt mindenki számára. Csak a papírformát kellett lerendezni.
Most közli az elnök a veszteséget. A jelenlevők némán hallgatják. A szóbeszédből már tudni lehetett mindent, de azért csak más érzés volt mindezt hivatalosan, az elnök szájából hallani.
A végelszámolás azt jelenti, hogy a vállalkozás még rendelkezik annyi vagyonnal, amennyi a hitelezők követeléseinek kielégítésére elegendő - magyarázza az elnök.
Ha jól értettem, akkor a tulajdonosok egy fillére sem számíthatnak? - kérdezi valaki.
Attól függ, hogy mennyiért sikerül értékesíteni a vagyontárgyakat. A hitelező bank jelzálogot jegyeztetett be a szövetkezet ingatlanjaira. Kevés az esély, hogy ennek rendezése után valami maradjon - válaszolgat az elnök.
Hogyan kerülhettünk ebbe a helyzetbe? - kiált fel mélységesen csalódott hangon egy idősebb férfi.
Miért? - kérdezem én is magamtól, még napokkal az esemény megtörténte után is. Mi fogta ki a szelet a vállalkozás vitorlájából?
Akkor és ott próbáltam megmagyarázni. Elvesztettétek a lendületet, azt a belső energiát, amely minden cég életben tartásához elengedhetetlenül szükséges. Bizonyára belefáradtatok. A piaci körülmények gyökeresen megváltoztak az utóbbi években. Más eszközöket kell bevetni. Internet, információs társadalom, - soroltam a trendeket. Nem tudtátok, vagy nem is akartátok az új módszereket, eljárásokat átvenni, megtanulni.
Sokan bólogattak. Ezek az idős, egyszerű emberek, elsősorban már nem maguk miatt, hanem a gyerekeik jövője miatt aggódnak. Hol fognak dolgozni? Miből fognak megélni, családot alapítani?
Higgyétek el, hogy ez a vállalkozások természetrajza - vigasztaltam őket. Megszületik, növekszik, virágzik, majd hanyatlásnak indul és vége van. Csak az élethosszban és a növekedés mértékében van különbség. Mint az élőlényeknél. De ez egyben azt is jelenti, hogy születnek újak, további kifogyhatatlan lehetőségeket kínálva.
Igazságtalan ez a világ - gondolkodik hangosan egy nyugdíjas bácsi. Csak az tud érvényesülni, akinek befolyásos összeköttetései vannak! És aki nem becsületes eszközökhöz folyamodik...
A jó és a rossz folyamatos harcban áll egymással - érvelek. Ez így van azóta, amióta létezik a világ. Sokan lebuknak tisztességtelen játékaik folyamán. Többé-kevésbé a büntetésüket is elnyerik. Helyettük azonban, megjelennek mások, még rafináltabb taktikákkal. És a küzdelem folytatódik!
Mi lesz ezután? Ez azt jelenti, hogy ide már be sem jöhetünk - méltatlankodnak többen is. Valaki válaszol. Nekem eszembe jut a bejáratra kihelyezett tábla: kutyával őrzött terület.
Miért? - jelenik meg újból a szűnni nem akaró kérdés. A lelkünk mélyén pedig felötlik egy gondolat: talán nincs is jó válasz.
Ha van véleményed, hozzá szeretnél szólni, akkor kattints a "megjegyzés" fülre!
A hatalmas udvar néptelen. Az egyik végében lévő betonkeverő építmény némán gubbaszt. Az üzemcsarnokok ajtaján hatalmas lakatok köszöntik a belépni vágyót.
A legbarátságosabb rész az egyemeletes irodaház. Itt még az élet jelei is felfedezhetők. Néhány kerékpár a tartóba állítva. Két-három személygépjármű a parkolóban.
Az emeleti tanácsteremben gyülekeznek a tulajdonosok. Zömével idős emberek, jó néhány közülük már a nyugdíjas éveit tapossa. Akad azért fiatalabb is közöttük.
Halkan beszélgetnek kisebb csoportokba verődve.
A kitűzött időpontra megérkezik az elnök. Egy éve már, hogy ő is nyugdíjba vonult. Helyet foglal a széksorokkal szemben elhelyezett kicsi asztalnál. Egy ideig zsebeiben kotorász, majd elővesz egy gyűrött papírlapot. Rövíd olvasgatás után felemeli tekintetét és végigpásztázza az egybegyűlteket. A terem elcsendesül. Az emberek várakozóan figyelnek.
Néhány pillanatig kínos csend vibrál a levegőben. Az elnök előre-hátra ingatja a fejét, mintha szenvedélyesen beszélne. Jó ideig azonban egy szót sem szól. Mielőtt ez a némaság elviselhetetlenné válna, megszólal. Üdvözli a megjelenteket, megállapítja, hogy a közgyűlés határozatképes, felkéri a gazdasági vezetőt a jegyzőkönyv vezetésére, két idősebb kollégát pedig ennek hitelesítésére. Megszavaztatja az egyetlen napirendi pontot, amely a szövetkezet végelszámolásáról szól. Aztán számok ismertetése következik. Kissé vontatottan sorolja az adatokat, megmeg állva, mintha az emlékeiben kutatna.
Van mire emlékezni. Néhány éve még a vállalkozás dagadó vitorlákkal szelte az üzleti világ óceánját. Sikeres pályázatok, már januárban aláírt szerződésekkel biztosított üzleti év, fejlesztések, sok embernek munkalehetőség.
Az évzáró közgyűlések ünnepnapoknak számítottak. Elegáns vendéglőben tartott zártkörű rendezvény, étellel, itallal gazdagon megrakott asztalok és zenés, táncos mulatság befejezésül. Ilyenkor a családtagok is részt vettek. És természetesen a szövetkezet működését támogató szakértők. Mindenki találgatta, hogy vajon mekkora osztalékra tesz javaslatot a vezetőség. A ceremónia évről évre ismétlődött nagyjából ugyanannak a forgatókönyvnek az alapján. A pénz már előre borítékolva volt mindenki számára. Csak a papírformát kellett lerendezni.
Most közli az elnök a veszteséget. A jelenlevők némán hallgatják. A szóbeszédből már tudni lehetett mindent, de azért csak más érzés volt mindezt hivatalosan, az elnök szájából hallani.
A végelszámolás azt jelenti, hogy a vállalkozás még rendelkezik annyi vagyonnal, amennyi a hitelezők követeléseinek kielégítésére elegendő - magyarázza az elnök.
Ha jól értettem, akkor a tulajdonosok egy fillére sem számíthatnak? - kérdezi valaki.
Attól függ, hogy mennyiért sikerül értékesíteni a vagyontárgyakat. A hitelező bank jelzálogot jegyeztetett be a szövetkezet ingatlanjaira. Kevés az esély, hogy ennek rendezése után valami maradjon - válaszolgat az elnök.
Hogyan kerülhettünk ebbe a helyzetbe? - kiált fel mélységesen csalódott hangon egy idősebb férfi.
Miért? - kérdezem én is magamtól, még napokkal az esemény megtörténte után is. Mi fogta ki a szelet a vállalkozás vitorlájából?
Akkor és ott próbáltam megmagyarázni. Elvesztettétek a lendületet, azt a belső energiát, amely minden cég életben tartásához elengedhetetlenül szükséges. Bizonyára belefáradtatok. A piaci körülmények gyökeresen megváltoztak az utóbbi években. Más eszközöket kell bevetni. Internet, információs társadalom, - soroltam a trendeket. Nem tudtátok, vagy nem is akartátok az új módszereket, eljárásokat átvenni, megtanulni.
Sokan bólogattak. Ezek az idős, egyszerű emberek, elsősorban már nem maguk miatt, hanem a gyerekeik jövője miatt aggódnak. Hol fognak dolgozni? Miből fognak megélni, családot alapítani?
Higgyétek el, hogy ez a vállalkozások természetrajza - vigasztaltam őket. Megszületik, növekszik, virágzik, majd hanyatlásnak indul és vége van. Csak az élethosszban és a növekedés mértékében van különbség. Mint az élőlényeknél. De ez egyben azt is jelenti, hogy születnek újak, további kifogyhatatlan lehetőségeket kínálva.
Igazságtalan ez a világ - gondolkodik hangosan egy nyugdíjas bácsi. Csak az tud érvényesülni, akinek befolyásos összeköttetései vannak! És aki nem becsületes eszközökhöz folyamodik...
A jó és a rossz folyamatos harcban áll egymással - érvelek. Ez így van azóta, amióta létezik a világ. Sokan lebuknak tisztességtelen játékaik folyamán. Többé-kevésbé a büntetésüket is elnyerik. Helyettük azonban, megjelennek mások, még rafináltabb taktikákkal. És a küzdelem folytatódik!
Mi lesz ezután? Ez azt jelenti, hogy ide már be sem jöhetünk - méltatlankodnak többen is. Valaki válaszol. Nekem eszembe jut a bejáratra kihelyezett tábla: kutyával őrzött terület.
Miért? - jelenik meg újból a szűnni nem akaró kérdés. A lelkünk mélyén pedig felötlik egy gondolat: talán nincs is jó válasz.
Ha van véleményed, hozzá szeretnél szólni, akkor kattints a "megjegyzés" fülre!
2007. december 16., vasárnap
Az első bevetés
A háborúban a pilótákat felkészítették a légi ütközetre.
Előbb a földön gyakoroltak. Megforgatták őket, majd egy pallón kellett végigmenniük úgy, hogy megőrizzék az egyensúlyukat. Azután mozgó makettből kellett célpontokat eltalálni. A kiképzők megpróbálták az újoncokat minden eshetőségre felkészíteni. Lelkileg és technikailag egyaránt.
Ha elkészítetted első web oldaladat, akkor ugyanúgy bevetés előtt állsz, mint a vadász pilóták. Berepülsz a virtuális légtérbe és megvívod a csatát az ott lévőkkel. Ha sikerül előre törnöd a keresőkben, akkor nyerésre állsz. A játszmának azonban még nincs vége! Nem elég láthatóvá válni. Ajánlatodnak arról kell szólnia, amire valójában szükségük van azoknak, akik rád találtak.
A leveleződ kattintó jelzései újabb és újabb megrendelés érkezését regisztrálják. Tudhatod, hogy első bevetésed sikeres volt. Egy csodálatos érzés, amely további kísérletekre sarkall. Melletted sokan hiába próbálkoznak. Előbb, vagy utóbb feladják.
Tudomásul kell venni, hogy minden küzdelemnek vannak győztesei és vesztesei. Ilyen a háború a virtuális világban.
Ha van véleményed, hozzá szeretnél szólni, akkor kattints a "megjegyzés" fülre!
Előbb a földön gyakoroltak. Megforgatták őket, majd egy pallón kellett végigmenniük úgy, hogy megőrizzék az egyensúlyukat. Azután mozgó makettből kellett célpontokat eltalálni. A kiképzők megpróbálták az újoncokat minden eshetőségre felkészíteni. Lelkileg és technikailag egyaránt.
Ha elkészítetted első web oldaladat, akkor ugyanúgy bevetés előtt állsz, mint a vadász pilóták. Berepülsz a virtuális légtérbe és megvívod a csatát az ott lévőkkel. Ha sikerül előre törnöd a keresőkben, akkor nyerésre állsz. A játszmának azonban még nincs vége! Nem elég láthatóvá válni. Ajánlatodnak arról kell szólnia, amire valójában szükségük van azoknak, akik rád találtak.
A leveleződ kattintó jelzései újabb és újabb megrendelés érkezését regisztrálják. Tudhatod, hogy első bevetésed sikeres volt. Egy csodálatos érzés, amely további kísérletekre sarkall. Melletted sokan hiába próbálkoznak. Előbb, vagy utóbb feladják.
Tudomásul kell venni, hogy minden küzdelemnek vannak győztesei és vesztesei. Ilyen a háború a virtuális világban.
Ha van véleményed, hozzá szeretnél szólni, akkor kattints a "megjegyzés" fülre!
2007. december 5., szerda
Márka és arculat. A brandépítés 10 költségtakarékos módja.
A kisvállalkozások könnyen kapcsolatba tudnak lépni a fogyasztókkal. A vevők karbantartása már korántsem megy ilyen könnyen. A márka építés nagyban hozzá tud járulni a fogyasztói hűség erősítéséhez. Méretükből adódóan, a "kicsik" sokkal inkább képesek a személyesebb, ember közelibb kontaktus kialakításához. Rugalmasságuk szintén előnyt jelent.Sok vállalkozó túlságosan drága mulatságnak tartja a márka építést. Az alábbi felsorolásban bemutatunk tíz olyan módszert, amely hatékonyan tudja segíteni ezt a folyamatot és ráadásul nem is drága.
- Hozz létre egy partner programot. Egy jó partner hálózat sikeresen tudja támogatni internetes forgalmadat azáltal, hogy növeli honlapod látogatottságát. Teszi ezt anélkül, hogy drága kattintás alapú hirdetésekre kellene jelentős összegeket kiadnod.
- Indíts el, vagy vegyél részt egy blog építésébe. Keresd azokat a blogokat, amelyek mérvadónak számítanak az üzletágadban. Itt tegyél közzé érdemi írásokat a vállalkozásoddal kapcsolatban.
- Logódat helyezd el minden olyan anyagon, amely a fogyasztóiddal kapcsolatba kerülhet.
- Vállalkozásod mottóját, jelmondatát mindig szerepeltesd e-mailjeiden az aláírásod alatt. Ha nincs ilyened, akkor alkoss egyet!
- Nyomtasd emblémádat valamilyen reklám tárgyra, amelyet nagy tételben, olcsón tudsz beszerezni. Ezekkel ajándékozd meg vevőidet minden lehetséges alkalommal.
- Indíts egy hírlevél sorozatot vevőid részére. Helyezd el itt saját tanulmányaidat, illetve jelentess meg üzletágad meghatározó oldalaira mutató linkeket. Ez a legjobb módja annak, hogy márkádat az érdeklődés középpontjába tartsd.
- Ajánld fel szakértelmedet a vevőid által is olvasott médiának. Légy te az egyik forrása a tevékenységi területedről származó híreknek.
- A nyaralások időszakában látogasd meg vevőidet és ajándékozd meg őket valamilyen szabadidős témájú reklám tárggyal, amelyen a logód is szerepel. Ez némi kreativitást igényel, de a hatása hosszan tartó lehet.
- Vásárlást követően ne feledd el megköszönni vevőidnek, hogy a te vállalkozásodat részesítették előnyben. Lépj velük kapcsolatba, amilyen gyakran időd ezt megengedi. E-mail, telefon, vagy személyes látogatás, bármelyik szóba jöhet.
- Promóciós anyagaidat úgy állítsd össze, hogy egymásra épülve öregbítsék ismertségedet, hírnevedet.
John Williams, akinek az anyagára hivatkozunk, alapítója és elnöke a LogoYes cégnek, amelyik az egyik legjelentősebb logókkal foglalkozó web oldal. Az elmúlt 25 évben számos Fortune 100 cégnek, többek között a Mitsubishinek is dolgozott.
Ha van véleményed, hozzá szeretnél szólni, akkor kattints a "megjegyzés" fülre!
2007. december 3., hétfő
Menedzserek tündöklése és bukása
Mozgása bizonytalan, tekintete tétova, beszéde akadozó. A szebb időkről semmi sem árulkodik. Pedig voltak szebb idők! Az iparág, amelyben vállalkozóként tevékenykedett, néhány évvel ezelőtt számtalan lehetőséget kínált az olyan kisvállalkozóknak, mint ő. Csak be kellett szállni a játékba és működött. Jöttek a megrendelések egymás után. Lehetett bővülni. Alkalmazottakat felvenni. És jövedelmet termelni.
A pénz adott volt. Az adók sokat elvittek belőle. A csábítás egyre erősödött. El lehet úgy is költeni azt a pénzt, hogy nem adózunk meg utána. Egyszerűen csak kivenni a pénztárból. Nem sokat, mindig egy-egy kicsit.
Olyan, mint a betegség. Többet eszünk, kevesebbet mozgunk és észre sem vesszük, hogy a karosszéria romlásnak indul. Csak amikor már az egyik fő alkatrész működésképtelenné válik. Akkor szirénázik a mentő. Ott fekszünk a kórházi ágyon és csak reménykedhetünk a felépülésben.
A menedzser is ráébredt egy szép napon, hogy recseg a gépezet. A pénzügyek felelőtlen kezelése egyre kilátástalanabb helyzetbe sodorta a társaságot. Bevallások maradtak el. Az emelkedő járulék terheknek már nem volt fedezete.
Egy szép napon kopogtatott az adóhatóság és kérte az elmaradt jussát. Ám nem volt miből fizetni. Aztán jött a végrehajtó lefoglalni.
Ülünk egymással szemben. Tudom, hogy azért keresett meg, mert bízik abban, hogy megoldjuk a problémáját.
Annyira szeretnék segíteni. Emlékszem a régi szép időkre. Igaz, hogy néhány év alatt teljesen megváltozott a világ. Mégsem tudom csak úgy simán túl tenni magamat a fejleményeken.
Hogyan kérjünk fizetési halasztást, amikor a házipénztár tömve van nem létező pénzzel. Ráadásul jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, ahol a tulajdonos a magánvagyonával is köteles helytállni...
Vannak olyanok, akik megvennének veszteséges céget – mondja bizonytalanul. A fejem rázom tiltakozón. Jobb, ha nem tetézzük a bajt.
Tudom, hogy nehéz időszak elé néz. Akkor, amikor már inkább élveznie kellene egy élet munkájának gyümölcsét. Távozni készül, és én próbálok lelket verni belé. Nyomában átható, hosszú ideig megmaradó dohányfüst szag marad az irodámban.
Most, ahogy írom e sorokat felötlött bennem egy gondolat. Tudom, hogy nemsokára mindez megjelenik a honlapunkon. Mi lesz, ha elolvassa és magára ismer? Aztán megnyugtatom magamat.
Hiszen esélye sincs rá! Fényévekre van a virtuális világtól.
Ha van véleményed, hozzá szeretnél szólni, akkor kattints a "megjegyzés" fülre!
A pénz adott volt. Az adók sokat elvittek belőle. A csábítás egyre erősödött. El lehet úgy is költeni azt a pénzt, hogy nem adózunk meg utána. Egyszerűen csak kivenni a pénztárból. Nem sokat, mindig egy-egy kicsit.
Olyan, mint a betegség. Többet eszünk, kevesebbet mozgunk és észre sem vesszük, hogy a karosszéria romlásnak indul. Csak amikor már az egyik fő alkatrész működésképtelenné válik. Akkor szirénázik a mentő. Ott fekszünk a kórházi ágyon és csak reménykedhetünk a felépülésben.
A menedzser is ráébredt egy szép napon, hogy recseg a gépezet. A pénzügyek felelőtlen kezelése egyre kilátástalanabb helyzetbe sodorta a társaságot. Bevallások maradtak el. Az emelkedő járulék terheknek már nem volt fedezete.
Egy szép napon kopogtatott az adóhatóság és kérte az elmaradt jussát. Ám nem volt miből fizetni. Aztán jött a végrehajtó lefoglalni.
Ülünk egymással szemben. Tudom, hogy azért keresett meg, mert bízik abban, hogy megoldjuk a problémáját.
Annyira szeretnék segíteni. Emlékszem a régi szép időkre. Igaz, hogy néhány év alatt teljesen megváltozott a világ. Mégsem tudom csak úgy simán túl tenni magamat a fejleményeken.
Hogyan kérjünk fizetési halasztást, amikor a házipénztár tömve van nem létező pénzzel. Ráadásul jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, ahol a tulajdonos a magánvagyonával is köteles helytállni...
Vannak olyanok, akik megvennének veszteséges céget – mondja bizonytalanul. A fejem rázom tiltakozón. Jobb, ha nem tetézzük a bajt.
Tudom, hogy nehéz időszak elé néz. Akkor, amikor már inkább élveznie kellene egy élet munkájának gyümölcsét. Távozni készül, és én próbálok lelket verni belé. Nyomában átható, hosszú ideig megmaradó dohányfüst szag marad az irodámban.
Most, ahogy írom e sorokat felötlött bennem egy gondolat. Tudom, hogy nemsokára mindez megjelenik a honlapunkon. Mi lesz, ha elolvassa és magára ismer? Aztán megnyugtatom magamat.
Hiszen esélye sincs rá! Fényévekre van a virtuális világtól.
Ha van véleményed, hozzá szeretnél szólni, akkor kattints a "megjegyzés" fülre!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)