Vértes András az "Egyenes beszéd" vendégeként rávilágított néhány fontos körülményre.
"A 80 százalékos államadósság ráta részben a válság következtében alakult ki. Valamennyi európai országban megnövekedett az adósságállomány körülbelül 15 százalék ponttal. Vannak olyan országok, ahol 30-40 százalék volt a növekedés.
Nálunk olyan 13 százalékponttal nőtt. A válság előtt 67 százalék volt.
E növeléséhez hozzájárult a GDP csökkenése (nagyjából GDP 7 százalékos volt a csökkenés 2009-ben).
Második ok a forint gyengülése. Az államadósság körülbelül 40 százaléka külföldi devizában van. A forint gyengülése nem realizált árfolyamveszteségként járul hozzá az adósságállomány növeléséhez.
Harmadik nagy tétel a deviza tartalékok megnövelése. Ezt a nemzetközi szokások alapján figyelembe veszik az adósságállomány megítélésénél. Az állam betétje a jegybankban sok milliárd eurót ér el. Ez tulajdonképpen egy tartalék. Tehát az adósságállomány e nélkül 76-77 százalékra tehető.
Ha ezt a három tényező együttesen figyelembe vesszük, akkor 67 százalékig eljutottunk! Magyarország új forrást nem vett föl a nemzetközi piacokról.
A 67 százalékra történő növekedés elkezdődött már 2000 évtől kezdve, az első Orbán kormány idején, elsősorban a nagyon kedvezményes lakáshitelek kiáramlása nyomán.
Jelentős löketet adott a köztisztviselők béremelése (2001), amely még szintén erre az időszakra esett. A Medgyesi kormány rakott rá egy nagy lapáttal, a közalkalmazottak 50 százalékos béremelésével, amely még jelentősebb tétel. Ezt követte a tizenharmadik nyugdíj."
Az interjú teljes egészében itt tekinthető meg:
 |
| Vértes András - elnök, GKI Gazdaságkutató Zrt. |
atv.hu >>>
Az államadóssággal kapcsolatosan elképesztő nyilatkozatok hangzanak el. Egy egyszerű példát szeretnék hozni, hogy mindenki megértse.
Van a családnak havi kettőszáz ezer forint bevétele (GDP) és van 220 euró, azaz a felvételi 250 forintos árfolyamon számolva, 55 ezer forint tartozása, illetve 2 ezer forint banki tartaléka.
Ha csökken a család bevétele, akkor a 186 ezer forintos bevételre vetítve már 72,58 százalék adósságot lehet nála kimutatni a kezdeti 67,5 százalék helyett, pedig egy fillért sem vett fel újabb hitelként.
Amennyiben az euró árfolyama 250 forintról 280 forintra változik, ugyanez a család már meg is növelte adósságállományát 61600 forintra, szintén hitelfelvétel nélkül.
A harmadik eset valóban újabb hitel felvételt jelent, de azt a család nem költi el, hanem a bankba teszi tartalékként. Ezt bármikor vissza is tudja adni, ha úgy érzi, hogy nincs szüksége erre a biztonsági tartalékra.
Végül az együttes hatás azt mutatja, hogy közel 13 százalékkal úgy nőtt az adósságállomány, hogy egyáltalán nem volt túlköltekezés.
Tehát fontos dolog elemezni az államadósság megnövekedésének okait és levonni belőle a tanulságokat. Így egyrészt elkerülhető, hogy a gazdaságpolitikát irányító szakemberek hibákat kövessenek el, másrészt pedig mindenki meg tudja ítélni, amikor politikai nyilatkozatokat hall, hogy annak mennyi a valóságtartalma.
Időközben megjelent a GKI elemzése is:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése