Hogy senkit ne kelljen megkérdezned!
Személygépkocsit szeretnék venni.
Hogyan éri meg jobban?
Cégautóként vásároljam? Vagy inkább magánszemélyként?
Ha a cégbe kerül, akkor fizessek utána cégautó adót, vagy vezessek útnyilvántartást és számlázzam ki a magáncélú használatot?
Szinte nem is létezik olyan vállalkozó, aki ne tette volna fel legalább magában ezeket a kérdéseket!
A legtöbben a könyvelőket faggatják a cégautóval kapcsolatban, de a kapott válaszokat nem tartják megnyugtatónak. És ez nem is csoda. Hiszen a gépjármű típusától kezdve, a használati feltételekig, csak egy sok ismeretlent tartalmazó egyenletrendszer megoldása közelíthet a helyes eredményhez.
Mit is jelentenek a fenti lehetőségek?
Személygépjármű a magánszemély tulajdonában
Ha magánszemélyként üzemeltetem a gépjárművet, akkor nincs cégautó, minden költsége engem terhel. Ezeknek a kiadásoknak a fedezetére a két legelőnyösebb legális forrás a következő:
Saját gépjármű üzleti célra történő használata után kapható költségtérítés a cégtől (9 Ft/km + üzemanyag). Ez a magánszemélynél adómentes bevétel, a cég pedig költségként elszámolja. A költségelszámolásnak a cég esetében van egy jótékony és egy kevésbé jótékony hatása (amiről hajlamosak vagyunk elfeledkezni, vagy nem is tudunk róla!). Jól esik az, hogy kevesebb társasági adót kell fizetni. Kevésbé kellene jól esnie annak, hogy a költségelszámolás az adózott eredményünkre is negatív hatással van. Kevesebb osztalék felvételére nyílik lehetőség, kevesebb beruházási forrás képződik és/vagy kisebb lesz a mérleg szerinti eredmény, amely cégünk értékének egyik fő meghatározója a saját tőkébe történő beépülésével.
Kiadásainkat természetesen nem fedezhetjük teljes mértékben a költségtérítésből, hiszen a járművet nem csak üzleti célra használjuk. A fedezetre igénybe vehető másik takarékos megoldás az osztalékból történő finanszírozás. Azaz azért veszünk ki osztalékot, hogy legyen miből fizetnünk a autó részletét, kamatait, biztosítását, szerviz kiadásait, stb. A bérből történő finanszírozásról ne is beszéljünk, hiszen az a lehető legdrágább. A fekete bevételekből történő fedezetről szintén ne ejtsünk szót, mert az a legkockázatosabb és komoly alvászavarok forrása lehet.
Végül ennek a megoldásnak a kapcsán az sem egy elhanyagolható szempont, hogy alkalomadtán a magánszemélynek meg kell tudnia válaszolnia azt a kérdést, hogy miből vette az autót.
Személygépjármű a cégben és megfizetjük a cégautó adót
Ebben az esetben az autóval kapcsolatos minden kiadás a céget terheli. Egy része költségként elszámolható üzemanyag, szerviz, kötelező biztosítás, casco, hitel (lízing) kamata. Maga a tőke törlesztés az nem költség, hiszen a mérlegünkben az eszköz oldalon szereplő gépjármű értékének a forrásoldali finanszírozásáról van szó. Ebben az esetben a magánszemélynek semmilyen kiadása nincs. A megoldás magánszemély vagyonosodási kérdését sem veti fel, hiszen a beruházás a cég forrásaiból történik (jellemzően saját forrás a kezdő befizetés, idegen forrás – hitel – a további részletek fizetésére). Nagy kérdés, hogy a megoldás hogyan befolyásolja a cég saját tőkéjét, azaz magát a cég értékét. Fontos a cégautó szabályzat, amelyik az üzemanyag elszámolás mikéntjét egyértelműen rögzíti. Ugyanis csak az adott jármű által ténylegesen felhasznált üzemanyagot lehet a cégben költségként elszámolni. Az elszámolás jogosságának bizonyítására adott esetben akár szükség is lehet! A feladat megoldását segíti Cégautó szabályzat mintánk.
Személygépjármű a cégben és útnyilvántartást vezetünk
Ez azt jelenti, hogy olyan cégautó szabályzattal rendelkezünk, amelyik vagy kizárja, vagy szigorúan ellenőrzött és elszámolható módon teszi lehetővé a magáncélú igénybe vételt. A cég ebben az esetben nem kell megfizesse a cégautó adót, mert a magáncélú használattal kapcsolatban felmerült kiadásokat kiszámlázza (megtérítteti) a magánszeméllyel. Cégautó kalkulátorunk hatékony segítséget jelent e megoldás alkalmazásához!
Tehát ez egy vegyes megoldás, amelyik egyrészt kevesebb költséget jelent a cégnek (nem fizet cégautó adót), bevételi oldalról is erősödik (a magánszemély megtéríti a használatot), másrészt a magánszemély térítési kiadásainak fedezetére osztalék ágon kell forrást biztosítani. Ez a - cég mérleg szerinti eredményére több irányból ható - megoldás a legkevésbé átlátható és komoly hazardírozást jelent véleményt mondani vele kapcsolatban anélkül, hogy elvégeznénk a megfelelő modellezést és a hozzá tartozó számításokat.
A személygépjármű bekerülési értéke már eleve meghatároz bizonyos feltételeket. Nagyobb érték több cégautó adót jelent. Míg a kettő és három millió közötti értékű autó után a cégautó adó 20 E Ft/hó (+ 5 E Ft EHO), addig egy öt és nyolc millió közötti gépjármű cégautó adója 42 EFT/hó (+ 10,5 E Ft EHO). Ha minden más használati paramétert változatlannak tekintünk (ami egyébként lehetetlen), azaz ugyanannyit fut havonta, ugyanakkora fogyasztással, egyező fenntartási, biztosítási költségekkel, hasonló arányú magáncélú igénybevétellel, akkor is jelentős különbséget tapasztalhatunk a három lehetséges változat között. A mérleg szerinti eredményt érintő hatás a három megoldás között akár két millió forint is lehet. Ez pedig nem teszi kérdésessé a cégautóval kapcsolatos döntés fontosságát.
